Egy kis mozdulat az órán – vagy a közérzetünkön?
Az óraátállítás évről évre viták kereszttüzébe kerül. Van, aki utálja, van, aki már alig várja. Én azok közé tartozom, akik szeretik, és nemcsak megszokásból, hanem meggyőződésből. Az ébren töltött óráimnak igenis van helyük: a fényben.
Bár a közösségi médiában történő megosztások száma – legalábbis, ami az én buborékomba bekerül – igen terjedelmes, az óraátállítással kapcsolatban kevés igazán híres, közismert mondás létezik. Az egyik legismertebb az indián bölcsesség:
„Csak a fehér ember hiszi el, hogy ha levág egy darabot a takarója egyik végéből, majd hozzávarrja a másik végéhez, akkor hosszabb lesz a takarója.”
Ez a mondás az óraátállítás értelmét kérdőjelezi meg, humorosan rámutatva annak látszólagos haszontalanságára.
De lássuk honnan indulunk és milyen érvek vannak még.
A kezdetek: Benjamin Franklin és a gyertyafény
Az első dokumentált ötlet az óraátállításra Benjamin Franklintől származik 1784-ből. Egy párizsi újságcikkben vetette fel, hogy korábban kelve mennyi gyertyát lehetne megtakarítani. Persze inkább tréfának szánta, semmint komoly javaslatnak.
A modern értelemben vett óraállítást azonban először Németország és az Osztrák–Magyar Monarchia vezette be 1916-ban, az első világháború alatt, az energiamegtakarítás jegyében. Rövid időn belül több ország is átvette az ötletet. A cél az volt, hogy kevesebb energiát használjanak világításra – főleg szenet.
Magyarországon az első hivatalos óraátállítás szintén 1916-ban történt, majd hosszabb szünet után 1954-ben vezették be újra. A jelenlegi rendszer szerint március utolsó vasárnapján hajnali 2 órakor előre, október utolsó vasárnapján hajnali 3 órakor vissza kell állítani az órát egy órával.
Romániában a nyári időszámítás alkalmazása szintén többször változott. Az 1930-as években már kísérleteztek vele, de csak 1979-ben vezették be rendszeresen, majd 1980-ban harmonizálták az európai gyakorlathoz, és azóta követi az EU-s szabályozást. Régebben valóban szeptemberben történt a visszaállás, de az 1980-as évektől kezdve fokozatosan áttolták október végére, hogy jobban kihasználják a nappali világosságot.
Mikor állítjuk az órát?
Ma az EU-tagállamok – így Magyarország és Románia is – március utolsó vasárnapján állnak át nyári időszámításra, amikor hajnali 2-kor 3-ra állítjuk az órát. Ősszel, október utolsó vasárnapján hajnali 3-kor visszatekerjük 2-re. Régebben a visszaállítás szeptember végén volt – ezt sokan fel is idézik –, de a rendszer azóta egységesedett.
Miért (nem) jó az óraátállítás?
Pro érvek:
- Jobb fénykihasználás: A napos órák egybeesnek az emberek aktív idejével.
- Kellemesebb délutánok: Tovább világos van, munka után is lehet programozni, mozogni.
- Gazdasági hatás: A vendéglátás, turizmus és szabadidős ipar profitál.
Kontra érvek:
- Alvászavar, bioritmus felborulása: Az óraátállítás bizonyítottan megterheli a szervezetet.
- Minimális energiahaszon: A LED-es világítás és modern gépek mellett nem mérhető jelentős megtakarítás.
- Technikai zavarok: Digitális rendszerek, menetrendek, nemzetközi időzónák kezelése bonyolultabb.
A természethez való igazodás ma már nem elég
Régen az emberek a naphoz igazították a napi ritmust. Ha világos volt, dolgoztak, ha sötét, pihentek. Ma viszont nem így működik a világ. Percre pontosan indul a munka, az iskola, a megbeszélés – akkor is, ha sötét van reggel, és sötét van délután is.
A téli időszámításban gyakori, hogy reggel 7-ig nincs világos, délután viszont már 4 után sötétedik. Az emberek nagy része így egész nap mesterséges fényben él, ami hosszú távon fáradékonysághoz, hangulatzavarokhoz vezethet.
A Harvard Medical School kutatásai szerint a fényhiány hozzájárulhat:
- a szezonális depresszióhoz (SAD)
- a melatonin-kortizol egyensúly felborulásához
- a koncentrációs és teljesítményzavarokhoz
- és még az immunrendszer gyengüléséhez is
Egy másik, a European Journal of Preventive Cardiology által publikált tanulmány szerint a tavaszi óraátállítás után nő a szívrohamok és balesetek száma – de ez pár nap alatt visszarendeződik. A fényhiány viszont hónapokig tartó negatív hatással van a közérzetre.
Nem az óraállítás a baj – hanem a sötétség
Sokan az állítgatást okolják mindenért, pedig a probléma gyökere a fényhiány, nem az, hogy mikor mozdítjuk az óramutatót. Én inkább örülök neki, hogy van eszközünk – bármilyen kicsi is – arra, hogy alkalmazkodjunk a természethez egy mesterséges világban.
Ha választani kellene, tartsuk meg a nyári időszámítást. Legyen inkább sötét reggel – amikor még alszunk –, mint délután, amikor még élni szeretnénk.
És lőn világosság.
Te hogy vagy az óraátállítással? Hajnali fényt vagy esti világosságot választanál inkább?
Források és ajánlott olvasmányok:
- Harvard Medical School – Sleep and Circadian Rhythms
- European Journal of Preventive Cardiology – Daylight saving time and myocardial infarction risk
- Európai Unió – Időszámítási irányelvek
- Wikipedia – Daylight Saving Time (Hungary & Romania)
- Sleepfoundation.org – How Daylight Saving Time Affects Sleep
Vajon miért pont FLP network marketing üzletet építs és miért pont most?