A Női vállalkozók Erdélyben facebook csoportból nemrég alakult egy kisebb vállalkozói nagytakarítás néven futó közösség, ahol feltevődött a kérdés, hogy mi megy, mi nem megy és hogyan lehet rajta javítani. Elsők közt jelentkeztem, mert mindig keresem a megoldásokat és mivel tizenhat éve home office-ban dolgozom, igazán hálás vagyok érte, ha valamilyen megértő közösségben együtt tudunk gondolkozni, segítjük egymás munkáját, ha mással nem, egy kis megértéssel.
A 2022-es évem úgy tűnik, hogy amúgy is a rend, a rendszerezés és a prioritások megtalálásának az éve, melynek szerves része az önazonosságom megtalálása és megélése, valamint az egyszerűsítés, mivel sokszor azt érzem, hogy azért nem haladok a céljaim felé, mert belefulladok a saját magam által megalkotott káoszba… mert nehezen tudok elengedni dolgokat és sok mindent túlbonyolítok. Közben pedig nem látom a fától az erdőt, és elvész a lényeg, nem találom meg azt, hogy mi visz előre.
Valami nem megy? Valami nem megy jól? Megy, de nem érted, hogy miért?
Nos, a kérdés hatására hirtelen indíttatásból nekiláttam és rendet raktam a könyvespolcomon. Egy olyan feladat volt ez, ami amúgy is szerepelt a feladatlistámon, de talán még én sem gondoltam komolyan, hogy még ebben az évtizedben sort kerítek rá.
Nem lett meg egy nap alatt
Ahogy sok minden más, amiről azt gondolom, hogy egy rövid kis munka, de valahogy soha nem kerül rá sor, ez is olyan volt, amiről azt gondoltam, hogy 2-3 óra, ezzel szemben majdnem egy hétig kerülgettük a házban a könyvkupacokat, és talán még most sincs minden a helyén. De már látszik, hogy minek hol a helye, hova kell kerüljön, és mik azok, amiktől akár meg is válok majd valamikor.
Eredmények
Azt tapasztaltam, hogy az elengedésen még dolgoznom kell, hiszen nem dobtam ki semmit, bár könnyen előfordulhat, hogy néhány dolgot elajándékozok vagy eladok.
Eredménynek tekintem viszont, hogy létrejöttek a polcon és a fejemben kategóriák, egyiknek-másiknak neve is van, és amelyek által tényleg egyszerűbb, áttekinthetőbb a terület.
Közben alakul a rend a fejemben is, hiszen bármennyire törekedtem is a tudatosságra, mégis összevásároltam az évek során egy csomó könyvet, amelyeket bizonyos hívó szavak miatt vettem meg, melyekről azt gondoltam akkor, hogy megoldást nyújtanak egyes problémáimra. Nem csak azt gondoltam, sok hasznos gondolat, sok élmény és tudás van a sorok között, melyek nagy részét így vagy úgy feldolgoztam.
Gyakorlatilag most, hogy rend van, a könyvespolcomat tanulmányozva megfogalmazódik bennem, hogy milyen problémákra keresem folyamatosan a választ és milyen forrásokról gondolom azt, hogy megoldást nyújtanak. Kik azok az emberek, kiadók, szerzők és tanfolyamok, amelyek közel állnak hozzám, melyekkel kompatibilis vagyok és előre visznek az életben.
Most nem néhány száz könyv van előttem, hanem néhány kategória, melyeket még finomítani lehet. Ez kimondottan megnyugtató abból a szempontból is, hogy tudom, hogy melyik téma hol található és abból a szempontból is, hogy tudom mi az ami megvan, és mi az amire még mindig a megoldást keresem.
Újra- és újrakezdés
Ma kezdődik életem hátralevő része, így akár ma is lehet az a nap, amikor feltérképezem azt, hogy miből indulok ki, és ehhez képest mérem fel azt, hogy hova akarok eljutni, milyen eszközök állnak most a rendelkezésemre. Sok van.
Ezen felbátorodva a laptopomon található összegyűjtött anyagoknak is adok egy új esélyt, hiszen online gyűjtögetéseim eredményeképpen sok minden lapul a gépemen, amit valamiért érdekesnek vagy hasznosnak találtam, és talán éppen ezekben van a megoldás a kérdéseimre. Biztos vagyok benne, hogy ezektől az internetes anyagoktól könnyebben fogok megválni.
Köszönöm, lányok a seggberúgást, lehet, hogy máskor is beszámolok róla, hogy milyen hatással vagytok rám! 🙂
A Női vállalkozók Erdélyben facebook csoportból nemrég alakult egy kisebb vállalkozói nagytakarítás néven futó közösség, ahol feltevődött a kérdés, hogy mi megy, mi nem megy és hogyan lehet rajta javítani. Elsők közt jelentkeztem, mert mindig keresem a megoldásokat és mivel tizenhat éve home office-ban dolgozom, igazán hálás vagyok érte, ha valamilyen megértő közösségben együtt tudunk gondolkozni, segítjük egymás munkáját, ha mással nem, egy kis megértéssel.